A mézről általában:
A méz tartalmaz szénhidrátokat, cukrokat, fehérjéket, különböző szerves savakat, vitaminokat, ásványi anyagokat, enzimeket és természetes antibiotikumokat. Szénhidráttartalma kb. 80-85 %, ami főként szőlőcukor és gyümölcscukor keveréke. A szőlőcukor gyorsan felszívódó energiaforrás és ez okozza a méz kristályosodását is. A gyümölcscukor lassabban szívódik fel, ettől nyeri az édes ízét a méz. A repceméz több szőlőcukrot tartalmaz, ezért könnyen kristályosodik, az akácméz viszont édesebb a több gyümölcscukor miatt, így kevésbé hajlamos a kristályosodásra.
A méz ásványi anyag tartalma meghatározza a színét, minél sötétebb, annál több van benne. Az emberi szervezet számára szükséges huszonnégy ásványi anyag közül huszonkettő megtalálható benne. Az antibakteriális hatását a népi gyógyászat jól ismeri, és tudományos kutatások is igazolták. A méz vitamintartalma alacsonyabb, mint a nyers zöldségeké és a gyümölcsöké,viszont tárolás közben sem veszít belőle. Akár hét évig is változatlan marad az összetétele. Főként B1, B2, B5, B6, C, M, P vitamin található benne. A méz „élő” táplálék, azaz magas az életereje, mivel gazdag enzimekben. A méznek sok előnye van a cukorral szemben, pl. könnyen és gyorsan emészthető és nem csak a szervezet energiaszükségletét, hanem a fehérje-, vitamin-, és ásványi anyag igényét is kielégíti.
A mézről tényszerűen:
Forrás: Alapvetően a virágok nektárja (több száz növényfajt látogatnak a méhek)
Sűrűség: 1,39-1,43 g/cm3,
Összetétele: (átlagosan)víz: 17- 20%, fruktóz: 35-50 %, glükóz: 30-40%, kis mennyiségben egyéb egyszerű cukrok, illetve bizonyos fajtáknál szacharóz.
A mézek savas kémhatásúak (az alkotó savak közül legtöbb az almasav és a citromsav a glükóz oxidációjának eredményeként gülkonsav is), enyhébb mértékben savas az akác.
Enzimje a diasztáz. A diasztáz enzim, vagy az amiláz a méz keményítő tartalmát bontja le maltózzá. (amilázból is többféle van)
Az enzimek működésének legkedvezőbb hőfoka a zárt fürt hőmérséklete. E fölött az aktivitás csökken. Hidegben nem működik, de még él. 45 COfelett lelassul, 60 COfelett halott.
Szín: Világossárgától a sötétbarnáig. Idővel sötétedik, melegítésre is sötétedik.
Konzisztencia: A glükóz és a fruktóz és a víz aránya szabja meg a méz kristályosodási hajlamát. A glükóz elősegíti, a fruktóz pedig gátolja. Az akácméznél a fruktóz-glükóz arány 1,4-1,7:1 közötti, tehát sokáig folyékony, a repceméznél 1,02-1,16:1 között, egy hónapon belül kristályos.
A kristályok mérete a kristályosodás sebességétől függ, amit a kristályosodási középpontok száma is befolyásol.
A mézben lévő dextrin (lebomlott keményítő) is befolyásolja a folyékonyságot.
A mézben lévő vitaminok mennyisége az ember étrendi szükségleteihez képest kicsi.
Az ásványi anyag tartalmat a hamutartalom jellemzi, amely átlagosan 0,15-0,2 % körül van.
Méz a betegségek ellen:
A méz bizonyítottan hetven betegség esetén segít, ezek közül a legfontosabbak: gyomor-és nyombélhurut, szívbetegségek, májbetegségek, epebetegségek, felső légúti betegségek: hurutos betegségek, megfázás, nátha. Nőgyógyászati betegségek, idegrendszeri problémák (B vitamin tartalma miatt).
Fogyasztása ellenjavallott: cukorbetegség, belső elválasztású mirigyek túlműködése (pajzsmirigy, mellékvese), kóros elhízás, kórosan magas koleszterin szint, méz allergia esetén.
Megjegyzés: forrás az internet
